K�sz�ts�nk h�mes toj�st! Az �r�s, vagyis a mint�k felrajzol�sa a toj�s fel�let�re a gyimesi cs�ng�kn�l a batikol�s technik�j�val t�rt�nik. A hozz�val� felszerel�st Gyimesk�z�plokon - h�zilag - a k�vetkez�k�ppen �ll�tj�k el�: 10-15 centim�teres fadarabk�kat ceruzav�konys�g�ra faragnak. Egyik v�g�t ny�lnek, a m�sikat fejnek k�pezik ki. F�mb�l cs�vecsk�ket k�sz�tenek (�jabban fogpaszta- �s borotvakr�mtubusb�l, vagy a cip�f�z�zsin�r v�g�n l�v� pl�hdarabb�l): a megfelel� nagys�g�ra (15-20 mm x 4-5 mm) kiegyenes�tett f�mlapocsk�t r�csavarj�k egy t�re, amit azt�n kih�znak bel�le. Fontos, hogy a cs� min�l v�konyabb legyen (ann�l szebben lehet vele �rni), majd a megfaragott p�lcika fej�be er�s�tik, a ny�lre mer�legesen. A fejet kif�rj�k vagy meghas�tj�k. A cs�vecsk�be egy vagy k�t l�sz�rsz�lat vezetnek, a cs�v�n alul �s f�l�l c�rn�val �tk�tik a fejet. Ezzel el is k�sz�lt a toj�s�r�s szersz�ma, a kesice. Sz�ks�ges m�g egy vagy t�bb f�m- vagy cser�pl�baska (�ltal�ban cip�kr�mdoboz fedelet, vagy kicsi cser�pcsuprot haszn�lnak), amelybe olvasztott m�hviaszt tesznek, �s megsz�nes�tik egy kev�s korommal. �r�skor a megolvadt viaszba m�rtj�k a kesic�t, bal k�zbe fogj�k a toj�st, jobb k�zzel, a kesic�vel h�zz�k a vonalat a toj�s fel�let�n. H�rom vonallal osztj�k fel a toj�s fel�let�t: kett� egym�sra mer�legesen a toj�s hossz�ban fut v�gig, egy pedig mindkett�j�kre mer�leges, s mint az egyenl�t� a f�ldg�mb�n, a toj�s legsz�lesebb r�sz�n szalad �t. Ezzel nyolc, h�romsz�gh�z hasonl� fel�let keletkezik, ezekbe kezdik �rni a h�met vagy h�meket. Vannak olyan toj�sok, amelyeket beoszt�s n�lk�l d�sz�tenek, de csak egyetlen ilyen h�m van, az utav�tett (�tjat�vesztett, labirint). Szokt�k m�g v�zszintesen k�t f�lre, f�gg�legesesen k�t f�lre osztani a toj�s mez�j�t, s�t n�gy beoszt�st is k�sz�tenek, de van olyan h�m is, amelyhez tizenhat r�szre kell osztani a toj�s fel�let�t. �r�s k�zben a viasz befagy a kesic�be. Ilyenkor visszateszik a f�tt�re; am�g melegszik, egy m�sik kesic�vel folytatj�k az �r�st. A megfagyott viasz sz�rk�s vonalat hagy a toj�sokon, melyeket t�ny�rra gy�jtenek, �s fest�t k�sz�tenek hozz�juk. Literes vagy f�lliteres ed�nyben - mostan�ban bolti eredet�, r�gebben n�v�nyi - fest�ket f�znek. Legink�bb piros sz�n� fest�ket haszn�lnak. Beleteszik a toj�sokat, megforgatj�k a fest�kl�ben, s�t benne hagyj�k, id�nk�nt megforgatj�k. A viasszal meg�rt fel�leteket a piros fest�k nem fogja be, m�g a toj�s t�bbi r�sze egysz�n� alapot k�pez. A fest�kl�b�l kiszedett toj�sokat megsz�r�tj�k, meleg, puha ronggyal �tt�rlik. A t�rl�s elt�vol�tja a viaszt, enyh�n megd�rzs�lve m�g tompa f�nyt is kap a toj�s fel�lete. Hogy f�nyesebb legyen, v�g�l szalonn�val is �t szokt�k d�rzs�lni, majd a felesleges zsirad�kot let�rlik. S most l�ssunk n�h�ny gyimesi cs�ng� toj�smint�t. P�sztorharga Elnevez�se utal a p�sztorbot v�g�n l�v� horogra, amelyet r�g a juhok �s berb�csek megfog�s�hoz haszn�ltak. A toj�s fel�let�n �sszesen tizenhat p�sztorharga helyezkedik el, �sszesen k�t kereszt, illetve nyolc sz�v alak� mint�t k�pezve. Ez�rt a teljes h�met "sz�ves"-nek is nevezik. Kakastar�j K�zkedvelt h�m. A kakast, mint a f�rfier� szimb�lum�t a r� legjellemz�bb tar�j jelk�pezi. A h�m elhelyez�se n�gy r�szre osztott fel�leten t�rt�nik. A kakastar�j sz�r�t k�pez� n�gy, enyh�n spir�lis vonal �gy tal�lkozik a f�gg�leges �s v�zszintes oszt�vonalakkal, hogy egy ir�nyba g�rb�lnek, s ezzel a forg� napkorong jelk�p�t mutatj�k. Ty�kl�b A h�m elnevez�se a ty�k nyom�hoz hasonl� form�j�ra utal. Nyolcas beoszt�sban minden metsz�spontra n�gy ty�kl�b jut. Herelapi A l�herelev�lhez hasonl� h�m, kompoz�ci�ja az �tl�kra van fel�p�tve. T�t�tt r�zsa A legn�pszer�bb �s legjobban elterjedt h�m. Aki nem �rt m�g toj�st, az rendszerint ezzel kezdi. A nyolc r�szre osztott fel�letet �gy d�sz�tj�k, hogy egy �tl� �s egy keresztvonal k�z� a lapi h�met rajzoljuk. A lapi sz� a cs�ng� nyelvj�r�sban falevelet jelent. Ez a h�m egyenes vonalakb�l �p�l fel, tulajdonk�ppen k�t rombusz, melyeknek egyik oldala k�z�s. �gy helyezz�k el �ket, hogy a nyolcas mez�re osztott fel�let metsz�spontjain �tl�kat h�zunk, �s ezekre �rjuk a lapikat, kett�-kett� ker�l egym�ssal szembe. Nyolc, hegy�vel �sszeford�tott lapib�l lesz a r�zsa. Ez az alap, melyet meg is lehet k�tszerezni. (Kov�cs D�nes gyimesi gy�jt�se alapj�n)